2010. szeptember 16., csütörtök

Lassan-lassan

Mikor megállapítást nyert a betegségem, már más nap belevetettem magam a diétázásba.
A mozgást a sportot azonban csak sokkal késöbb iktattam be mindenapjaimba lassan-lassan. Szerintem túlzottan is...
Jelenleg több féle mozgást is végzek, terveim szerint egyre többet szeretnék sportolni, hétről-hétre növelve a mennyiséget. A férjemnek azt szoktam mondani két célom van, ami egyszerre nem teljesülhet, kocka has vagy baba, persze ez utóbbinak sokkal jobban örülnék, viszont ha kockahasnyit edzek, akkor baba is lesz.
Viccet félre téve ebben a rovatban azokról a mozgásformákról fogok beszámolni, melyeket rendszeresen végzek vagy kipróbálok, illetve hogy mennyit és mikor mozgok.
Persze ez nagy kihívás és talán serkentőleg fog rám hatni, hogy itt közzé teszem.
Jelenleg rendszeresen járok jóga és pilates órákra, ezek általában nagyon dinamikusak és jól leizzasztanak, Timi nagyon családias légkört teremt minden alkalommal, gyertyfény és meditációs zene, és érdeklődés, nyitottság mindannyiunkkal. Holnap reggel is Timinél kezdem a napot, Tőle tanultam meg egyébként az Aviva módszert (amit a hetekben tervezek újra kezdeni hetente kétszer, hiszen ezt mostanában elhanyagoltam).
Pár hete eljárok Rubint Réka keddi és csütörtöki Alakreform óráira, persze ide csak a barátnőimmel megyek, hiszen az együtt mozgás öröme hat rám motiválólag. Eggyütt szenvedünk, nevetünk és szídjuk szegény Rékát, és sokat gondolunk rá az izomlázzal töltött napjainkon is, és utána viszont mindig Hálásak vagyunk Neki, hogy átmozgat minket hétről hétre...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése